Legyél Te is forgalomirányító!

Exeter leírás

Az Exeter vonalismereti leírást Pap Dávid István (Sünöcske) írta, aki talán Magyarország első SimSig rajongója.


Exeter egy Bristoltól 110 km-re délnyugatra fekvő város az Exe folyó két partján. Devon megye székhelye, egyben járási székhely is. 2001-ben lakosainak száma 111 ezer fő.

Exeter forgalomirányító központ területe:

Északkelet felől csatlakozik be két jelentős fővonal Westbury és Bristol felől (Cogload Junction), ezt követi az első jelentősebb állomás, Taunton (Somerset megye székhelye). Kis teherpályaudvar csatlakozik hozzá (Fairwater, nem távkezelt), valamint innen ágazik ki egy összekötő vágány a "West Somerset Railway" múzeumvasút vonala felé (Cider Siding).

A következő állomás Tiverton, itt lehetőség nyílik vonatok előztetésére, de odafigyelést igényel, mert az állomás peronjai a nyílt vonalon fekszenek (az 1980-as években a peronok még a megelőzővágányok között voltak).

Cowley Bridge Junction már Exeter város területén található, itt itt a vonal dél felé fordul, és innen ágazik ki az egyvágányú pálya (két vonatkeresztezésre alkalmas állomással) Barnstaple felé (kb. egy-két óránként közlekedik erre személyvonat, teherforgalom pedig csak a következő állomásig - Crediton -, illetve az ahhoz csatlakozó iparvágányon Meldon Quarry kőbányáig van - napi forgalma kb. 1-2 vonat), valamint innen járnak be a London felől érkező tehervonatok Riverside Yard teherpályaudvarra.


Exeter három állomással rendelkezik, ezekből a legjelentősebb a St. David's, három irányból futnak be ide vonatok, ebből az egyiket már tárgyaltuk. Tovább haladva kelet felé a háromvágányú Exeter Central állomásra jutunk, itt gyakorlatilag az összes személyszállító vonat megáll (teherforgalom errefelé nincs). Exmouth Junctionnál ágazik ki az egyvágányú zsákvonal Exmouth felé (vonatkeresztezés egyetlen helyen, Topsham állomáson lehetséges), továbbhaladva keleti irányban Pinhoe állomáson az egyébként kétvágányú vonal összeszűkül Honiton állomás felé (területünk határa a nyílt vonalon van), ahonnét tovább Salisbury-n át London Waterloo állomásig közlekednek a St. David's-ről induló vonatok.


St. David's állomásról dél felé haladva tovább rövidesen eljutunk St. Thomas megállóhelyre, jelentősége a helyi és elővárosi forgalomban van. Starcross megállóhely érintésével érjük el Dawlish Warren állomást, melynek utasforgalma csekély, viszont forgalomszabályozó szerepet lát el (a két, peronnal rendelkező megelőző vágány elég hosszú ahhoz, hogy szükség szerint akár tehervonatokat is "kiszedjünk" a gyors és expresszek elől). Teignmouth állomásig a vonat a tengerparton halad, olyannyira, hogy gyakorlatilag a vasút egy támfalon fut a homokos vízpart mellett (Dawlish Sea Wall). Ezen a szakaszon a "belső" vágányon váltakozó irányú forgalmat is le lehet bonyolítani abban az esetben, a keleti szél által keltett erős hullámok miatt a külső vágányon a közlekedés már nem lehetséges. Teignmouth állomás előtt a vasút nyugat felé fordul, és a Teign folyó tölcsértorkolata mentén újra dél felé kanyarodva éri el Newton Abbot kisvárost és annak három vágányos elágazó állomását.


Az állomásból északnyugati irányban ágazik ki egy iparvágány, melyhez tartozik az egykori Heathfield állomás. A South Devon Railway gőzvontatású nosztalgiavonatot is indít néha ide.

Tovább déli irányban a Tor öböl mentén haladó kétvágányú mellékvonalon Torquay megállóhely után (ahol akár el is tölthetünk egy éjszakát a Waczak szállóban -- naz) érjük el Paignton végállomást (a vasút azonban tovább halad Kingswear felé, mely szintén a South Devon Railway múzeumvasút kezelésében van).


A fővonal Newton Abbotot elhagyva délnyugat felé folytatódik, és Totnes állomást követően éri el területünk határát. A vonal innen tovább halad Plymouth és Penzance felé. Az állomásból ágazik ki a - mily' meglepő - South Devon Railway kezelésében lévő múzeumvasút Buckfastleigh-i vonala.


Pap Dávid István (Sünöcske)

Tamogatóink:


 

Partnerek: